2010. február 10., szerda
2010. február 9., kedd
Az igazsághoz hozzátartozik!
Nem mondhatnám, hogy konfliktus mentes a kapcsolatunk.
Hétfőn töltöttem be az utolsó 30-as évemet, lassan 40 leszek, rendet kell tennem, a következő 40 évet harmonikusabban kívánom eltölteni.
Így igyekszem kijavítani az elrontott eseményeket.
Nem vagyok hiba nélküli, és Ő sem az, de össze vagyunk kötve örökre.
Olyan szál feszül közöttünk, ami eltéphetetlen, én választottam Őt, én akartam Velük élni, oda születni.
Most meg háborgok, amikor nem úgy reagál, ahogy én elképzeltem. Dühös vagyok, mert az általam vetített idea más, mint Ő.
Függetlenül a szerepeitől, csak egy ember, annyit tesz, amennyi engedtetik, amennyit tud.
Ezt nagyon nehéz elfogadni, mert Tőle mindig támaszt várok és biztonságot.
Önzés, de ösztönös.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy segít, szerintem a saját maximumát feszegeti.
Annyira mások vagyunk, hogy ha csupán a munkahelyünk lenne közös, biztos nem hívnánk meg egymást kávéra. E miatt lehet számára nehéz velem.
Neki már nincs meg az eredeti támasza, igaz nem is élte támaszként Őket, csak teherként. Na, én ezt nem akarom érezni, nem akarok mindig azon rágódni, hogy megint másképp történt mint elképzeltem. Csak egy ember különféle szerepekben, és Neki sem lehet könnyű!
Ezért köszönöm, amit kapok, és igyekszem nem fírtatni, amit nem ad.
Hétfőn töltöttem be az utolsó 30-as évemet, lassan 40 leszek, rendet kell tennem, a következő 40 évet harmonikusabban kívánom eltölteni.
Így igyekszem kijavítani az elrontott eseményeket.
Nem vagyok hiba nélküli, és Ő sem az, de össze vagyunk kötve örökre.
Olyan szál feszül közöttünk, ami eltéphetetlen, én választottam Őt, én akartam Velük élni, oda születni.
Most meg háborgok, amikor nem úgy reagál, ahogy én elképzeltem. Dühös vagyok, mert az általam vetített idea más, mint Ő.
Függetlenül a szerepeitől, csak egy ember, annyit tesz, amennyi engedtetik, amennyit tud.
Ezt nagyon nehéz elfogadni, mert Tőle mindig támaszt várok és biztonságot.
Önzés, de ösztönös.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy segít, szerintem a saját maximumát feszegeti.
Annyira mások vagyunk, hogy ha csupán a munkahelyünk lenne közös, biztos nem hívnánk meg egymást kávéra. E miatt lehet számára nehéz velem.
Neki már nincs meg az eredeti támasza, igaz nem is élte támaszként Őket, csak teherként. Na, én ezt nem akarom érezni, nem akarok mindig azon rágódni, hogy megint másképp történt mint elképzeltem. Csak egy ember különféle szerepekben, és Neki sem lehet könnyű!
Ezért köszönöm, amit kapok, és igyekszem nem fírtatni, amit nem ad.
2010. február 8., hétfő
A BARÁTNŐ
Bajban volt, úgy érezte, ki kell robbannia ebből az állapotból. Nem bír tovább egy levegőt szívni a Férfival, nem akarja tovább viselni a következményeit, szabad akar lenni, és szívből szeretne visszamosolyogni a szembejövő szimpatikussal.
A legeslegutolsó csepp az volt, amikor 2 hét könyörgés, fenyegetőzés, és kérlelés után sem történt semmi fa ügyben, szerinte ez teljes mértékben egy férfi dolga, beszerezni, elrendezni, a Férfi nem tette, addig húzta - halasztotta, amíg, már csak aznapra maradt fa.
Szóvá tette, szépen és rútul, a Férfi rendszerint visszakiabált ( legalábbis úgy élte meg).
Ekkor döntött, szedi a két gyerekét és a sátorfáját és elmegy, amíg a Férfi nem teszi a dolgát.
Telefonált, falba ütközött, de ez már nem is csikarta, tudta előre a választ. Igaz nem zárta be előtte a kaput, de a nehézségeket ecsetelte.
Telefonált a Barátnőnek, aki nem kérdezett túl sokat, sem azt, hogy miért, sem azt, hogy meddig. Csupán annyit mondott bármikor, bármeddig
Nem racionális döntést hozott, három gyerekkel, és egy sógor jelöltel éli a mindennapokat, egy 2,5 szobás lakásban.
Úgy érezte szentimentális lenne, ha elmondaná az érzést, ami ez után elöntötte, talán ahhoz a melegséghez és biztonsághoz hasonlít, amit csupán csecsemőként élt meg.
Elmúlt a félelme, tudta nem kell egyedül végig csinálnia, olyan ember áll mellette, aki nem mérlegeli a kényelmetlenségeket.
Plusz energiát, ad, mert szeret, és mert adni akar.
Nem dorgál és nem osztja az észt. Ott van, résen áll és amikor kell megtámaszt. Ennél nem kell több, ennél nem kellhet több senkinek. Ő a BARÁTNŐ.
A legeslegutolsó csepp az volt, amikor 2 hét könyörgés, fenyegetőzés, és kérlelés után sem történt semmi fa ügyben, szerinte ez teljes mértékben egy férfi dolga, beszerezni, elrendezni, a Férfi nem tette, addig húzta - halasztotta, amíg, már csak aznapra maradt fa.
Szóvá tette, szépen és rútul, a Férfi rendszerint visszakiabált ( legalábbis úgy élte meg).
Ekkor döntött, szedi a két gyerekét és a sátorfáját és elmegy, amíg a Férfi nem teszi a dolgát.
Telefonált, falba ütközött, de ez már nem is csikarta, tudta előre a választ. Igaz nem zárta be előtte a kaput, de a nehézségeket ecsetelte.
Telefonált a Barátnőnek, aki nem kérdezett túl sokat, sem azt, hogy miért, sem azt, hogy meddig. Csupán annyit mondott bármikor, bármeddig
Nem racionális döntést hozott, három gyerekkel, és egy sógor jelöltel éli a mindennapokat, egy 2,5 szobás lakásban.
Úgy érezte szentimentális lenne, ha elmondaná az érzést, ami ez után elöntötte, talán ahhoz a melegséghez és biztonsághoz hasonlít, amit csupán csecsemőként élt meg.
Elmúlt a félelme, tudta nem kell egyedül végig csinálnia, olyan ember áll mellette, aki nem mérlegeli a kényelmetlenségeket.
Plusz energiát, ad, mert szeret, és mert adni akar.
Nem dorgál és nem osztja az észt. Ott van, résen áll és amikor kell megtámaszt. Ennél nem kell több, ennél nem kellhet több senkinek. Ő a BARÁTNŐ.
2010. február 7., vasárnap
Én és az alkohol
Drága Koncz Zsuzsa, oly szépen énekli az Ó Miszter Alkohol - t, és tényleg teljesen így van.
Magam is mostanság gyakran bulizok Őkelmével, jól esik, ellazít, megnyugtat, csupán egy-két stampedli csúszik le, ez elég is. Kissé szorongva vallok, mert tartok a rosszalló gondolatoktól, még sem hallgatom el, ez is egy fontos szakasza a változásnak, mert nem titkolom mások, így magam előtt sem, ez egyfajta kontroll megtartására sarkall.
Persze, hogy eszembe jut minden kortyika slukk alatt, vigyázat, van némi örökletes hajlamom az alkoholizmusra, de ezek csak rémképek, én még bőven szociális ívó vagyok, ez így is fog maradni. Elutasítok mindenféle függést, persze, amikkel tisztában vagyok.
Magam is mostanság gyakran bulizok Őkelmével, jól esik, ellazít, megnyugtat, csupán egy-két stampedli csúszik le, ez elég is. Kissé szorongva vallok, mert tartok a rosszalló gondolatoktól, még sem hallgatom el, ez is egy fontos szakasza a változásnak, mert nem titkolom mások, így magam előtt sem, ez egyfajta kontroll megtartására sarkall.
Persze, hogy eszembe jut minden kortyika slukk alatt, vigyázat, van némi örökletes hajlamom az alkoholizmusra, de ezek csak rémképek, én még bőven szociális ívó vagyok, ez így is fog maradni. Elutasítok mindenféle függést, persze, amikkel tisztában vagyok.
2010. február 3., szerda
Á, semmi különös!
Ma már valóban így érzem, de tegnap akasztani való kedvem volt, ha pallós joggal rendelkezem fejek hullanak a fehér hóba!
Kérdőívezés közben kiemelték laptoptáskámból a pénztárcámat, konkrétan tudom kik tehették, mert a lakásba érve még benne volt, hiszen ki kellett vennem a gépet az interjúhoz, amikor viszont betettem, a tárcámnak már ki volt hűlve a helye.
Szép szóval, sírással, fenyegetőzéssel sem mentem semmire, elszólásaikból fény derült arra, nem először történik feljelentés ellenük lopás vádjával.
Nem a pénz - 2000Ft - a probléma, hanem az a töménytelen hivatalos igazolvány utángyártatása, na annak a gondolata borított ki.
Benne volt a gyerekeim összes hivatalosa, bankkártyák, munkahelyi, szakszervezeti igazolványok, még a hülye DM kártyám is, amin már szépen gömbölödtek a pontok.
Jó állampolgárhoz méltóan, no meg egy kis privát reménnyel a szívemben, elballagtunk a kerületi rendőrőrsre, ahol jó 30 percig vártunk, gyakorlatilag a semmire.
A tisztelt őrmester (vagy ki) felvázolta a két alternatívát.
1. Itt ülünk még jó 40 percig, amíg felveszi a teljes jegyzőkönyvet, s majd valamikor kapunk papírt amivel bíróságra mehetünk, miután ők teljesen feleslegesen kimentek a helyszínre, ugye helyszínelni, és becitálták a tanúkat - gyanúsítottakat, akik mindent úgyis le fognak tagadni.
Végül majd kapunk hónapok múlva értesítést az eljárás eredmény nélküli lezárásáról.
2. 5 perc alatt rögzíti az ismeretlen helyszínen, ismeretlen elkövető elleni bejelentésemet, amivel mehetek magamat áldozattá nyilvánitattani, és 50% eséllyel talán meg is kapom, és akkor ingyér okmányol majd az Iroda. Általában tette hozzá, csak a hajléktalanok esélyesek erre.
Döntésem az 5 perces aktusra esett, mert a két gyerekem egyedül volt otthon, végül is semmi értelme nem volt az egésznek.
A tegnap éjszakám siralmas volt, végtelen sokszor lejátszódott bennem az egész sztori, azzal a jól ismert kis gonosz szorongás csomaggal fűszerezve.
A jó öreg lélek és az ő régen bevált gyógyító mechanizmusai mára már lágyítottak a tegnapi tragédián, nem érdekel, nem bánt már. Sokkal szörnyűbb dolgok történnek emberekkel, ez egy apró kis nüánsz és kész.
Az emberi gyarlóságomon még dolgozok, mert némi kis bosszúvágy pezseg a véremben, persze csupán elméleti síkon.
A TANULSÁG - sajnálom, de megint csak ide jutottam- csak magamban bízom - és még néhány emberben, és a gyerekeimben - a táskámról soha sehol nem válok meg
- pénztárcát nem viszek magammal piackutatni
Mindenki jól zárja be a lakása ajtaját, és vigyázzon magára!
Biztonságos jó éjszakát kívánok, annak tudatában hajtsuk álomra fáradt fejünket, hogy egy nagy csapat vigyáz ránk, ők szolgálnak és védenek, és ezt jó tudni!
Kérdőívezés közben kiemelték laptoptáskámból a pénztárcámat, konkrétan tudom kik tehették, mert a lakásba érve még benne volt, hiszen ki kellett vennem a gépet az interjúhoz, amikor viszont betettem, a tárcámnak már ki volt hűlve a helye.
Szép szóval, sírással, fenyegetőzéssel sem mentem semmire, elszólásaikból fény derült arra, nem először történik feljelentés ellenük lopás vádjával.
Nem a pénz - 2000Ft - a probléma, hanem az a töménytelen hivatalos igazolvány utángyártatása, na annak a gondolata borított ki.
Benne volt a gyerekeim összes hivatalosa, bankkártyák, munkahelyi, szakszervezeti igazolványok, még a hülye DM kártyám is, amin már szépen gömbölödtek a pontok.
Jó állampolgárhoz méltóan, no meg egy kis privát reménnyel a szívemben, elballagtunk a kerületi rendőrőrsre, ahol jó 30 percig vártunk, gyakorlatilag a semmire.
A tisztelt őrmester (vagy ki) felvázolta a két alternatívát.
1. Itt ülünk még jó 40 percig, amíg felveszi a teljes jegyzőkönyvet, s majd valamikor kapunk papírt amivel bíróságra mehetünk, miután ők teljesen feleslegesen kimentek a helyszínre, ugye helyszínelni, és becitálták a tanúkat - gyanúsítottakat, akik mindent úgyis le fognak tagadni.
Végül majd kapunk hónapok múlva értesítést az eljárás eredmény nélküli lezárásáról.
2. 5 perc alatt rögzíti az ismeretlen helyszínen, ismeretlen elkövető elleni bejelentésemet, amivel mehetek magamat áldozattá nyilvánitattani, és 50% eséllyel talán meg is kapom, és akkor ingyér okmányol majd az Iroda. Általában tette hozzá, csak a hajléktalanok esélyesek erre.
Döntésem az 5 perces aktusra esett, mert a két gyerekem egyedül volt otthon, végül is semmi értelme nem volt az egésznek.
A tegnap éjszakám siralmas volt, végtelen sokszor lejátszódott bennem az egész sztori, azzal a jól ismert kis gonosz szorongás csomaggal fűszerezve.
A jó öreg lélek és az ő régen bevált gyógyító mechanizmusai mára már lágyítottak a tegnapi tragédián, nem érdekel, nem bánt már. Sokkal szörnyűbb dolgok történnek emberekkel, ez egy apró kis nüánsz és kész.
Az emberi gyarlóságomon még dolgozok, mert némi kis bosszúvágy pezseg a véremben, persze csupán elméleti síkon.
A TANULSÁG - sajnálom, de megint csak ide jutottam- csak magamban bízom - és még néhány emberben, és a gyerekeimben - a táskámról soha sehol nem válok meg
- pénztárcát nem viszek magammal piackutatni
Mindenki jól zárja be a lakása ajtaját, és vigyázzon magára!
Biztonságos jó éjszakát kívánok, annak tudatában hajtsuk álomra fáradt fejünket, hogy egy nagy csapat vigyáz ránk, ők szolgálnak és védenek, és ezt jó tudni!
2010. január 30., szombat
Cseh Tamás - Csönded vagyok
Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van maradhatok,
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.
S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
belőlem csak jövőd jósolhatod.
Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van maradhatok,
ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.
S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
belőlem csak jövőd jósolhatod.
Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsérő éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
2010. január 26., kedd
A SZAG
A ma reggel szörnyű, kezd kialakulni a krízis állapot. Furcsa hideg szag érzés az egész testemben, olyan érzés mintha nem lennék a helyemen, nem a saját testemben léteznék, testidegen. Tudom hülyén hangzik, de nem is fizikai síkon, nem érintés szintjén, hanem szag formájában érzékelem. Ismerem már ŐT, mindig jön ha nehéz változás előtt állok.
Tehát mégis meg fog történni, legszívesebben azt mondanám, á hagyjuk az egész válási cirkuszt és felejtsük el a hülyeségeidet, tegyünk úgy mint eddig és majd lesz valahogy. Sokkal egyszerűbb lenne minden.
Esetleg élhetnénk egymás mellett barátságban (mire leírtam rájöttem bődületes baromság, önmagam arcul köpése).
Én mondjuk tarthatnék titkos szeretőt, persze azonnal felkapcsolódik a kislámpám, kinek van arra ereje és ideje?
Még mindig tartom, fogom egy kézzel, a másikkal próbálom eltolni.
Számomra ez nem természetes, valahogy mesterséges megoldásnak érzem. Miképp lehet elválasztani magam attól az embertől, akinek szültem 2 gyereket???
Nagyon ambivalens, ész és szív küzdelme.
Ugyanakkor nem vállalható egy életen át a család egyensúlyban tartása, úgy, hogy az egyik fél 80%-ban, míg a másik csupán 20% -ban teszi oda magát.
Félek, halálosan, mindkét gyerekem imádja az apját, a fiam nem a húgával osztozkodik a csokiján, hanem az apjára tukmálja.
Érzelmi és anyagi oldalról megpróbálom magam felkészíteni egy nagyon nehéz és sok szomorúsággal, bőgéssel, kapaszkodási vággyal teli időszakra. Mindennap megveregetem ha sikerül a saját vállamat, amiért a mai napot is kibírtam.
Tehát mégis meg fog történni, legszívesebben azt mondanám, á hagyjuk az egész válási cirkuszt és felejtsük el a hülyeségeidet, tegyünk úgy mint eddig és majd lesz valahogy. Sokkal egyszerűbb lenne minden.
Esetleg élhetnénk egymás mellett barátságban (mire leírtam rájöttem bődületes baromság, önmagam arcul köpése).
Én mondjuk tarthatnék titkos szeretőt, persze azonnal felkapcsolódik a kislámpám, kinek van arra ereje és ideje?
Még mindig tartom, fogom egy kézzel, a másikkal próbálom eltolni.
Számomra ez nem természetes, valahogy mesterséges megoldásnak érzem. Miképp lehet elválasztani magam attól az embertől, akinek szültem 2 gyereket???
Nagyon ambivalens, ész és szív küzdelme.
Ugyanakkor nem vállalható egy életen át a család egyensúlyban tartása, úgy, hogy az egyik fél 80%-ban, míg a másik csupán 20% -ban teszi oda magát.
Félek, halálosan, mindkét gyerekem imádja az apját, a fiam nem a húgával osztozkodik a csokiján, hanem az apjára tukmálja.
Érzelmi és anyagi oldalról megpróbálom magam felkészíteni egy nagyon nehéz és sok szomorúsággal, bőgéssel, kapaszkodási vággyal teli időszakra. Mindennap megveregetem ha sikerül a saját vállamat, amiért a mai napot is kibírtam.
2010. január 25., hétfő
Egy válás krónikája
Ez az én fészkem, ide elvileg bármit kiírhatok magamból, gyakorlatilag meg sajna már cenzúráznom kell, mert a család és más ismerősök is olvassák.
Sebaj, még is megpróbálok ahogy Macsek fogalmaz a lélekhigiéniámat rendben tartani.
Most van téma, nem túl felemelő, nem vígságos. A helyzet az, hogy eldöntöttem VÁLOK.
Van jövőképen, szeretem az életemet, tudok boldog lenni és tudok boldoggá tenni, ehhez azonban valakit el kell engednem, bárhányan is halnak bele. Nem bírok ezután másképp, csak ha csadorban, napszemüvegben és lámpafény nélkül nézek a tükörbe. Szeretnék nyugodtan belenézni és rám nevetni. Szeretnék nem idegzsábaként gyereket nevelni, inkább legyek szomorú, mint hiteltelen.
Így tehát válok!
Első határozott lépésként, hogy magamat jól megtámogassam feltettem az iwiw-re, hahó elváltam. Egy órán belül 4-en kerestek meg kétségbeesve, hogy ugye nem. Jól esett tényleg az aggódás, de összezavart, ezért elrejtettem az új infót. Tudom valamiképp én is macsaknő vagyok, na nem küllemben értendő a hasonlóság hanem inkább túlélésben. Mindig talpra esek, nyílván van affinitásom a kipottyanás és földetérés közti lavirozáshoz. Most is így szeretnék válni, a magam szája íze szerint, csak így lesz enyém a döntés és az azzal járó felelősség terhe.
Mindenkinek köszönöm a felém nyíló gondolatokat, célbaérnek és támasztanak.
Sebaj, még is megpróbálok ahogy Macsek fogalmaz a lélekhigiéniámat rendben tartani.
Most van téma, nem túl felemelő, nem vígságos. A helyzet az, hogy eldöntöttem VÁLOK.
Van jövőképen, szeretem az életemet, tudok boldog lenni és tudok boldoggá tenni, ehhez azonban valakit el kell engednem, bárhányan is halnak bele. Nem bírok ezután másképp, csak ha csadorban, napszemüvegben és lámpafény nélkül nézek a tükörbe. Szeretnék nyugodtan belenézni és rám nevetni. Szeretnék nem idegzsábaként gyereket nevelni, inkább legyek szomorú, mint hiteltelen.
Így tehát válok!
Első határozott lépésként, hogy magamat jól megtámogassam feltettem az iwiw-re, hahó elváltam. Egy órán belül 4-en kerestek meg kétségbeesve, hogy ugye nem. Jól esett tényleg az aggódás, de összezavart, ezért elrejtettem az új infót. Tudom valamiképp én is macsaknő vagyok, na nem küllemben értendő a hasonlóság hanem inkább túlélésben. Mindig talpra esek, nyílván van affinitásom a kipottyanás és földetérés közti lavirozáshoz. Most is így szeretnék válni, a magam szája íze szerint, csak így lesz enyém a döntés és az azzal járó felelősség terhe.
Mindenkinek köszönöm a felém nyíló gondolatokat, célbaérnek és támasztanak.
2009. augusztus 31., hétfő
Az Utálatos
Igen igazatok van, nagyon elviselhetetlen természet. Minden lében két kanál, a szándék mindegy, ha végül valaki mindig a rövidebbet húzza. Azura is mindig e miatt pörlekedik, ne dumáljon bele mindenbe, ne fontoskodjon!!
A nyár folyamán háromszor csapta arcul magát, kétszer a barátnői válásába sodródott bele, és mindkétszer orrára koppintottak. Harmadszor, az ostobasága sodorta bajba, mert mindig igazságot akar. Azonban sokszor belelát nem is létező tényeket és e körül lihegve futkos, amíg mindenkit bele nem hajszol egy beteges fantazmagóriába. Ami persze összedől, mint a kártyavár, és ismét sok sok haragosra tett szert. Nem beszélve a megítéléséről, ami régen nem számított, de mióta családos, főként mióta anya ez már meglehetősen idegesíti.
Mint valami régi átok, amitől csak a halál szabadítja meg.
Sajnálom a nyomorultat, mert nehéz terhet cipel, gyötrődik a folytonos lelkifurdalás súlyos terhe alatt, már nem tudja miképp tehetné rendbe a sok szétcseszett kapcsolatot, és már nem 20 éves, lassan a bölcsesség ösvényére kellene rátalálnia. Ez az ÁTOK nem engedi, szorong, és mélyen gyűlöli magát.
Levél Magamnak!
Kedves Csigaház!
Túl szigorú vagy magadhoz és ilyen formában másokhoz is.
Ha a földbolygó több ilyen embert hordana a hátán, hidd el nem lenne ennyi baj.
Valóban kissé kotnyeles vagy, no, de azért ez túlzás, keresed az alapvető törvények adta igazságot, és nagyon igyekszel tisztán élni, betartva azokat.
Szerintem ez számít.
Lehet benned bízni, és tudsz felelősséget vállalni tetteidért.
Kell ennél több?!
Szeretettel: A Te Másik Éned
A nyár folyamán háromszor csapta arcul magát, kétszer a barátnői válásába sodródott bele, és mindkétszer orrára koppintottak. Harmadszor, az ostobasága sodorta bajba, mert mindig igazságot akar. Azonban sokszor belelát nem is létező tényeket és e körül lihegve futkos, amíg mindenkit bele nem hajszol egy beteges fantazmagóriába. Ami persze összedől, mint a kártyavár, és ismét sok sok haragosra tett szert. Nem beszélve a megítéléséről, ami régen nem számított, de mióta családos, főként mióta anya ez már meglehetősen idegesíti.
Mint valami régi átok, amitől csak a halál szabadítja meg.
Sajnálom a nyomorultat, mert nehéz terhet cipel, gyötrődik a folytonos lelkifurdalás súlyos terhe alatt, már nem tudja miképp tehetné rendbe a sok szétcseszett kapcsolatot, és már nem 20 éves, lassan a bölcsesség ösvényére kellene rátalálnia. Ez az ÁTOK nem engedi, szorong, és mélyen gyűlöli magát.
Levél Magamnak!
Kedves Csigaház!
Túl szigorú vagy magadhoz és ilyen formában másokhoz is.
Ha a földbolygó több ilyen embert hordana a hátán, hidd el nem lenne ennyi baj.
Valóban kissé kotnyeles vagy, no, de azért ez túlzás, keresed az alapvető törvények adta igazságot, és nagyon igyekszel tisztán élni, betartva azokat.
Szerintem ez számít.
Lehet benned bízni, és tudsz felelősséget vállalni tetteidért.
Kell ennél több?!
Szeretettel: A Te Másik Éned
2009. augusztus 25., kedd
Intimfitnesz
Sportolok. Futok és hüvelytornát végzek. Igen bátran le merem írni, hiszen a hüvely, mint szó, mint kifejezés számtalan helyen idő- és kor korlát nélkül hallható.
A kedvencem, amivel gyakorlatilag naponta aláznak porig, az amikor cinkos "vicsorral" a száján( "azuram" szerint Katerina Witt égeti magát) megszólal a NŐ társ : És most következzék a Csók és szerelem 298. része!
– Na, ez biztos elriasztotta a pasikat, így nyugodtan beszélgethetünk a HÜVELYGOMBÁRÓL.
Most ehhez nem is szeretnék sok mindent hozzáfűzni, erről a gyalázatról mindenkinek megvan a sajátja.
No. de hüvelyre gyúrni, az ám a különös fitnesz, miközben torzul a fejem az erőlködéstől, ott az alvégen azt sem tudom a gyakorlat végére, hogy hol van az "elejem" és merre a "hátuljam".
A legmeredekebb az egészben az volt, amikor meg kellett vizsgálnom magam hüvely ügyileg mennyire vagyok fitt, azaz alul, középen, avagy felül vagyok"edzett", és mindezt azért, hogy, majd a több hetes gyakorlat sor elsajátítása után tudjam mihez viszonyítani az elért eredményt.
Gondolkodtam most jó a férfiaknak vagy nem jó, hogy csupán a női nemnek adatott meg a hüvely edzés lehetősége.
Mert ugye nem elég, hogy 38-as méretű legyen a konfekciód, a hajadat mindig lazán cibálja a szél, a fogaidon a legelső és legutolsó napsugárka is szikrát szórjon, szőr ne legyen lehetőleg sehol, a körmeid erotikusan műek legyenek, és ezek csak a kültakaró tulajdonságai. Hagyjuk most a házias tevékenységek meglétének fontosságát ( a zokni stoppoláson át a befőtt elrakásig), vagy a konfliktust elnyelő szelíd, bárgyú mosollyal bólogató okos asszony ideáját stb.
Tudom nyelnek Ők is eleget sárkányosságunktól.
A végső konklúzió számomra mégis örvendetes, hiszen én edzhetem a hüvelyem!!!
A kedvencem, amivel gyakorlatilag naponta aláznak porig, az amikor cinkos "vicsorral" a száján( "azuram" szerint Katerina Witt égeti magát) megszólal a NŐ társ : És most következzék a Csók és szerelem 298. része!
– Na, ez biztos elriasztotta a pasikat, így nyugodtan beszélgethetünk a HÜVELYGOMBÁRÓL.
Most ehhez nem is szeretnék sok mindent hozzáfűzni, erről a gyalázatról mindenkinek megvan a sajátja.
No. de hüvelyre gyúrni, az ám a különös fitnesz, miközben torzul a fejem az erőlködéstől, ott az alvégen azt sem tudom a gyakorlat végére, hogy hol van az "elejem" és merre a "hátuljam".
A legmeredekebb az egészben az volt, amikor meg kellett vizsgálnom magam hüvely ügyileg mennyire vagyok fitt, azaz alul, középen, avagy felül vagyok"edzett", és mindezt azért, hogy, majd a több hetes gyakorlat sor elsajátítása után tudjam mihez viszonyítani az elért eredményt.
Gondolkodtam most jó a férfiaknak vagy nem jó, hogy csupán a női nemnek adatott meg a hüvely edzés lehetősége.
Mert ugye nem elég, hogy 38-as méretű legyen a konfekciód, a hajadat mindig lazán cibálja a szél, a fogaidon a legelső és legutolsó napsugárka is szikrát szórjon, szőr ne legyen lehetőleg sehol, a körmeid erotikusan műek legyenek, és ezek csak a kültakaró tulajdonságai. Hagyjuk most a házias tevékenységek meglétének fontosságát ( a zokni stoppoláson át a befőtt elrakásig), vagy a konfliktust elnyelő szelíd, bárgyú mosollyal bólogató okos asszony ideáját stb.
Tudom nyelnek Ők is eleget sárkányosságunktól.
A végső konklúzió számomra mégis örvendetes, hiszen én edzhetem a hüvelyem!!!
2009. augusztus 24., hétfő
Cseh Tamás - Szabó Magda - Szepes Mária
Tudom, hogy fent zsugáznak és ŐK már tudják az itt hagyott összes titkot. Mégis halálukkal egyre konokabbul hallom a fejemben FELNŐNI, tessék végre FELNŐTTÉ válni. Azok az édes emlékek és tiszta, romlatlan sztorik a gyerek részeim, abból vittek magukkal egy darabkát. Az is lehet, hogy én pakoltam cumójukba, és ha újra érzem majd ŐKET a szomorúság felszakadásával, talán visszadobják.
Drága Cseh Tamás, hogy halhattál meg, hogy mertél így itt hagyni ilyen fiatalon. Mérges Szomorúság az indiánnevem Drága Cseh Tamás.
TE ott voltál, amikor izzadtan stoppoltunk Pécstől - Debrecenig, amikor albérletbe költöztem, amikor igazán szerelmes lettem és gitárral megénekeltünk. Amikor hülyeséget csináltam és amikor helyesen döntöttem. Amikor egyetemre mentem, drága elveszejtett barátaimnál, a házibulikon, a kulcsosházakban, szilveszterkor, a Balatonon, a Tátrában, Erdélyben mindenütt!
Most mi lesz???
Szabó Magda és Szepes Mária is fájt, Ők kitöltötték idejüket én legalábbis így éreztem, Te még maradhattál volna Drága Cseh Tamás!
Drága Cseh Tamás, hogy halhattál meg, hogy mertél így itt hagyni ilyen fiatalon. Mérges Szomorúság az indiánnevem Drága Cseh Tamás.
TE ott voltál, amikor izzadtan stoppoltunk Pécstől - Debrecenig, amikor albérletbe költöztem, amikor igazán szerelmes lettem és gitárral megénekeltünk. Amikor hülyeséget csináltam és amikor helyesen döntöttem. Amikor egyetemre mentem, drága elveszejtett barátaimnál, a házibulikon, a kulcsosházakban, szilveszterkor, a Balatonon, a Tátrában, Erdélyben mindenütt!
Most mi lesz???
Szabó Magda és Szepes Mária is fájt, Ők kitöltötték idejüket én legalábbis így éreztem, Te még maradhattál volna Drága Cseh Tamás!
Felnőttlétem első díja - Limonádé Díj
Első Blog díjamat Kedves Kacskaringós írások adományozta. Köszönöm szépen!
A továbbküldéshez még időre van szükségem.
2009. augusztus 7., péntek
Munka és lekvár
Kissé megcsúszott az ígéret, most van itt a perc.
Nagyon sokat dolgozom, piac kutatok, laptoppal kérdőíveket töltök ismerősökkel és ismeretlenekkel. Gyakorlatilag mindennap min. 2-3 órát ezzel töltök, előtte még kettőt az kliensek felkutatásával foglalatoskodom. Miközben a két gyerekem synapsisaimon táncol. Mindkettő gyűlöli azt a két szót, hogy futás és kérdőív.
Én is gyűlölöm, de ez van, így nem kell Flórkát bölcsibe adnom, és nem kell visszamennem a 8 órás robotba.
Hétvégére igyekezni szoktam úgy rendezni a dolgaimat, hogy max csak néhány órát vegyen el a kérdezés, ilyenkor vagy a strandra, vagy a természetbe megyünk. Ki tudok kapcsolni teljesen, nem idegeít a vísitás, a "de anyúúú", a nem, mert... stb.
A lekvárfőzés is kikapcsol, imádom, ahogy gyülnek a kamra polcán a különféle színű nyalánkságok. Tegnap volt egy szabad órám, persze pont esett, de ez nem akadályozott meg bennünket ( vagyis a két gyereket meg engem) abban , hogy elmenjünk bodzabogyót szedni. Nekem bejön a bogyószörp, a lekvárt is szeretem.
Tervezem még rengeteg savanyú uborka eltételét, illetve paradicsompürét fogok még belevarázsolni valami egyszerű eljárással az üvegeimbe. Ősszel pedig megtámadom a som, és csipkebogyó bokrokat is.
Nagyon sokat dolgozom, piac kutatok, laptoppal kérdőíveket töltök ismerősökkel és ismeretlenekkel. Gyakorlatilag mindennap min. 2-3 órát ezzel töltök, előtte még kettőt az kliensek felkutatásával foglalatoskodom. Miközben a két gyerekem synapsisaimon táncol. Mindkettő gyűlöli azt a két szót, hogy futás és kérdőív.
Én is gyűlölöm, de ez van, így nem kell Flórkát bölcsibe adnom, és nem kell visszamennem a 8 órás robotba.
Hétvégére igyekezni szoktam úgy rendezni a dolgaimat, hogy max csak néhány órát vegyen el a kérdezés, ilyenkor vagy a strandra, vagy a természetbe megyünk. Ki tudok kapcsolni teljesen, nem idegeít a vísitás, a "de anyúúú", a nem, mert... stb.
A lekvárfőzés is kikapcsol, imádom, ahogy gyülnek a kamra polcán a különféle színű nyalánkságok. Tegnap volt egy szabad órám, persze pont esett, de ez nem akadályozott meg bennünket ( vagyis a két gyereket meg engem) abban , hogy elmenjünk bodzabogyót szedni. Nekem bejön a bogyószörp, a lekvárt is szeretem.
Tervezem még rengeteg savanyú uborka eltételét, illetve paradicsompürét fogok még belevarázsolni valami egyszerű eljárással az üvegeimbe. Ősszel pedig megtámadom a som, és csipkebogyó bokrokat is.
2009. augusztus 6., csütörtök
Terítek
Na jó elég a nyavalygásból, ma én is írok a blogomba!!
Lassan kihalnak mellőlem az emberek, igaz rengeteget dolgozom, és állandóan lekvárt főzők, vagy éppen futok, vagy éppen játszótérre battyogok, vagy éppen , vagy éppen??
Szóval, ma terítek, mármint kiterítek!!
Lassan kihalnak mellőlem az emberek, igaz rengeteget dolgozom, és állandóan lekvárt főzők, vagy éppen futok, vagy éppen játszótérre battyogok, vagy éppen , vagy éppen??
Szóval, ma terítek, mármint kiterítek!!
2009. július 18., szombat
Újra a Csigaházban
Hosszú időt voltam távol, ennek anyagi- ( kikapcsolták az internetet), és technikai ( tönkre ment a gépünk) "malőr" volt az oka.
Nem is olyan könnyű visszatérni "Tükör országba" ( Drága Pilinszky / Pilinszky János: Kalandozás a Tükörben/), időt szánni a lelki higiéniára -Macskusz szó használata (Macsek blogja) -, egyáltalán találni egyetlen csendes órácskát.
Még mindig futok, most már 2-3 naponta 7-8 km a táv, sajna még évek és hosszú km-k választanak el az ideámtól, de küzdök.
Vilmos fiam szeptembertől Waldorf iskolás lesz. Flóra 1,5 éves jelen pillanatban tar kopasz, okos szülők lévén először 0-s géppel, majd minek után az nem vitte, borotvával végeztük el a hajszál erősítő projektünket, a gyerek feje foltos maradt, így kendő, kalap, ami ápol és eltakar.
Érintenem kell az áprilisi félbemaradt "beszélgetésünket", át kell még gondolnom Banyuci és Macsek eszme futtatását és az én érintettségemet, beszámolok és írok mindkettőtöknek.
Amúgy még nem váltam el, de nagyon ez irányba mozdulnak az energiák. Részt vettem egy spirituális, nem képzett terapeuta, hanem egy "segítő, spiritiszta, látó" által vezetett hellingeri családállításon. Magam nem állítottam, csak szerepeltem. Itt sikerült megtapasztalnom a mindenki sorsa az én sorsom feellinget. Ennek hatására tudtam kipakolni a batyumból több szorongást, rossz beidegződést,félelmet.
Amit legnagyobb hozadékának érzek, az a dolgok 50%-os vállalásának megtanulása. Sajna hajlamos vagyok a béke kedvéért többet cipelni a hátamon, mint amennyit valójában elbírok
( így csináltam magamnak egy klassz kis gerincferdülést / gyermekkor/, de volt már pszihés alapon olyan erős fulladásom, hogy nem tudtam mozogni) / felnőttkor/. Szereplőként voltam Apa, Anya, Ok, Harag, Érzelem, Érzés, Szív, az állító gyermekkori Önmaga stb.
Individumként mindannyiszor elhangzott a felelősség vállalása , de csak mindenki részéről 50%-ban, megteszem ezt a többi pedig nem az én dolgom. A válással is összefügg ez a dolog, csak 50% rakok bele, ha ily módón nem kerek az egész , akkor lépek tovább, nem áldozom fel magam, nem ezt senki nem várja el, se Isten, se Sors, se Karma. Ez van, így állok most.
Nem is olyan könnyű visszatérni "Tükör országba" ( Drága Pilinszky / Pilinszky János: Kalandozás a Tükörben/), időt szánni a lelki higiéniára -Macskusz szó használata (Macsek blogja) -, egyáltalán találni egyetlen csendes órácskát.
Még mindig futok, most már 2-3 naponta 7-8 km a táv, sajna még évek és hosszú km-k választanak el az ideámtól, de küzdök.
Vilmos fiam szeptembertől Waldorf iskolás lesz. Flóra 1,5 éves jelen pillanatban tar kopasz, okos szülők lévén először 0-s géppel, majd minek után az nem vitte, borotvával végeztük el a hajszál erősítő projektünket, a gyerek feje foltos maradt, így kendő, kalap, ami ápol és eltakar.
Érintenem kell az áprilisi félbemaradt "beszélgetésünket", át kell még gondolnom Banyuci és Macsek eszme futtatását és az én érintettségemet, beszámolok és írok mindkettőtöknek.
Amúgy még nem váltam el, de nagyon ez irányba mozdulnak az energiák. Részt vettem egy spirituális, nem képzett terapeuta, hanem egy "segítő, spiritiszta, látó" által vezetett hellingeri családállításon. Magam nem állítottam, csak szerepeltem. Itt sikerült megtapasztalnom a mindenki sorsa az én sorsom feellinget. Ennek hatására tudtam kipakolni a batyumból több szorongást, rossz beidegződést,félelmet.
Amit legnagyobb hozadékának érzek, az a dolgok 50%-os vállalásának megtanulása. Sajna hajlamos vagyok a béke kedvéért többet cipelni a hátamon, mint amennyit valójában elbírok
( így csináltam magamnak egy klassz kis gerincferdülést / gyermekkor/, de volt már pszihés alapon olyan erős fulladásom, hogy nem tudtam mozogni) / felnőttkor/. Szereplőként voltam Apa, Anya, Ok, Harag, Érzelem, Érzés, Szív, az állító gyermekkori Önmaga stb.
Individumként mindannyiszor elhangzott a felelősség vállalása , de csak mindenki részéről 50%-ban, megteszem ezt a többi pedig nem az én dolgom. A válással is összefügg ez a dolog, csak 50% rakok bele, ha ily módón nem kerek az egész , akkor lépek tovább, nem áldozom fel magam, nem ezt senki nem várja el, se Isten, se Sors, se Karma. Ez van, így állok most.
2009. július 5., vasárnap
Nándipapaszag
Bekígyózott egy régi gyerekkori illat (le kell írni, mert elvesznek) az orromon át egészen megbizsergetve testem minden porcikáját. Nándipapaszag, ez a szőlőből hazatérő, ott megizzadó, finom házi borocskát elszopogató papa fűszeres illata, ami keveredett az otthonuk meleg illatával. Nagyon szeretem ezt a szagot, bár bezártam volna anno egy palackba, akkor ha nagyon odavagyok bele-bele szippanthatnék. Mindjárt kerekebb lenne a világ, ez akkor működne flottul, ha a gyerek tudatommal és érzékeimmel szimatolnék, és nem engedném be azokat a gonosz ébresztő "felnőttigazságokat", amik durván józanítanak ki. Most nem is tehetik be lábaikat gyermeki hangulat ringatózásomba.
2009. április 2., csütörtök
Akarom!!!
Anyám, nem történik velem semmi!! Mi a franc van, ennyire begubóztam, beszürkült a világ, lapos és kissé butácska a működés. Erőtlenség kívül és belül, teljes punnyadság.
Nekem kell a régi világom!!! Akarom!! Megjár Nekem!!!
Érezni akarok, orrommal, nyelvemmel, bőrömmel, ujjaimmal, a nevesincs érzékeimmel!!!
Ugyanakkor sem látni, sem hallani nem akarok!!!
Huligán akarok lenni, rossz nő, nem akarom ezt a hülye felelősséget!!! Nem akarom tudni - és e szerint viselkedni - a helyes cselekvést!
Tévedni akarok, aztán azt akarom, hogy megbocsáthassatok!!
Teljes dizájn váltásra van szükségem, meg akarok újra "születni"!!!
IGEN, MINT EGY BUTÁCSKA KAMASZ!!!
Nekem kell a régi világom!!! Akarom!! Megjár Nekem!!!
Érezni akarok, orrommal, nyelvemmel, bőrömmel, ujjaimmal, a nevesincs érzékeimmel!!!
Ugyanakkor sem látni, sem hallani nem akarok!!!
Huligán akarok lenni, rossz nő, nem akarom ezt a hülye felelősséget!!! Nem akarom tudni - és e szerint viselkedni - a helyes cselekvést!
Tévedni akarok, aztán azt akarom, hogy megbocsáthassatok!!
Teljes dizájn váltásra van szükségem, meg akarok újra "születni"!!!
IGEN, MINT EGY BUTÁCSKA KAMASZ!!!
2009. március 31., kedd
Macskaterápia
Szentjánosbogár terápia megtette áldásos hatását, a csiga jobban van!
Gyógyító tevékenységét ez úton is köszönjük!
Gyógyító tevékenységét ez úton is köszönjük!
Öcsiszag
Néha bevillan egy emlékezetes illat, érzés csomag.
Minap szagolgattam 6 éves fiamat, és akkor villant be az ÖCSISZAG.
Címerező táborban voltunk, ami élmények mellett,rettenetes emlékeket is hagyott maga után, 14 éves voltam.
A kukorica tömött sorokban jó fél méterrel magasodott fölém, a szomszéd sorokba nem láttam senkit.
Bekattantam, szaladni kezdtem, karomat fejem fölé emeltem és akkor megéreztem az öcsém szagát, a koszos, kócos, izzadt ovi szagot.
Kerestem a szag forrását, az alkaromnak volt olyan jó szaga (a friss izzadság, naptej, kukorica virágpor, kukorica harmat keverék).
Mérhetetlen honvágy szorított össze.
Erősen orromhoz szorított karokkal süvítettem a több km hosszú sor végére, de akkor már nem voltam bánatos, sőt őrült boldogság tört rám, csak szagoltam és szívtam magamba az öcsiszagot.
Minap szagolgattam 6 éves fiamat, és akkor villant be az ÖCSISZAG.
Címerező táborban voltunk, ami élmények mellett,rettenetes emlékeket is hagyott maga után, 14 éves voltam.
A kukorica tömött sorokban jó fél méterrel magasodott fölém, a szomszéd sorokba nem láttam senkit.
Bekattantam, szaladni kezdtem, karomat fejem fölé emeltem és akkor megéreztem az öcsém szagát, a koszos, kócos, izzadt ovi szagot.
Kerestem a szag forrását, az alkaromnak volt olyan jó szaga (a friss izzadság, naptej, kukorica virágpor, kukorica harmat keverék).
Mérhetetlen honvágy szorított össze.
Erősen orromhoz szorított karokkal süvítettem a több km hosszú sor végére, de akkor már nem voltam bánatos, sőt őrült boldogság tört rám, csak szagoltam és szívtam magamba az öcsiszagot.
2009. március 29., vasárnap
Amikor tükörbe nézek mostanság ezt látom:
- Kissé lepukkadt 38-as, közepes szarkalábakkal, télen elszórtan szeplős, nyáron szeplőfelhős.
- Izmosan molett, ez plusz 10 kg-t jelent.
- Vízöntő jellem,: empátiában kissé túlcsordult, végtelenül optimista, önzetlen, sértődékeny, deharmónikus, szangvinikus, keményen önkritikus és kritikus, elviselhetetlenül arcba mondó, önveszélyesen igazságkereső.
- Problémákba belegabalyodó.
- A helyzetet nem mindig helyesen észlelő, épp ezért nem mindig helyesen kezelő.
- A helyzetet gyakran merészen helyesen megítélő és bántóan nyersen tálaló.
- Meghunyászkodni képtelen.
- Nyitott az újdonságok felé, legyen az egy új arc felbukkanása a családban, baráti körben.
- A változás az energia forrása.
- Könnyed, ugyanakkor nem aktív a friss kapcsolatok megőrzésében.
- Bizonyos esetekben érthetetlen módon Pató Pál Úrrá vedli magát, és nem teszi határidős kötelezettségeit.
- Indulatait gyakran nem tudja kordában tartani, bár ezen a területen fejlődő képes.
- Átlagos értelmi képességű, vannak bizonyos területek, mint például a reál tudományok, ahol hiányosságai szégyenletesek ( örül, ha még papíron tud kivonni, osztani). Ugyanakkor az emberi viselkedés területén biztosan mozog ( pszichológia, család terápia stb).
- Tévedését,- ha nem is akkor, amikor a gőz éppen kicsapódik a fülén, és ha észleli, felfogja - beismeri.
- Tud bocsánatot kérni.
- Fontos számára a testkontaktus, érintéssel kifejezni érzéseit.
- Mocskos szájú.
- Folyton vibrál, így bizonyos emberek megszédülnek mellette és kerülik, bizonyos emberek felfrissülnek közelségében.
- Sokáig képtelen haragot tartani, még ha nem is ő volt a hunyó, akkor is próbálja feloldani a közvetlen feszültséget. ( Ez alól vannak kivételek, mert ők nagyon fájnak).
- Felelősségvállalást keményen megköveteli önmagától, és mindenki mástól is.
- Kedveli a meseszövést, történjen az csak magában, vagy többed magával.
Szeretem, ezt a lepukkadt, kissé zűr-zavaros, önmagát folyton megmagyarázó tündérbögyölőt.
- Izmosan molett, ez plusz 10 kg-t jelent.
- Vízöntő jellem,: empátiában kissé túlcsordult, végtelenül optimista, önzetlen, sértődékeny, deharmónikus, szangvinikus, keményen önkritikus és kritikus, elviselhetetlenül arcba mondó, önveszélyesen igazságkereső.
- Problémákba belegabalyodó.
- A helyzetet nem mindig helyesen észlelő, épp ezért nem mindig helyesen kezelő.
- A helyzetet gyakran merészen helyesen megítélő és bántóan nyersen tálaló.
- Meghunyászkodni képtelen.
- Nyitott az újdonságok felé, legyen az egy új arc felbukkanása a családban, baráti körben.
- A változás az energia forrása.
- Könnyed, ugyanakkor nem aktív a friss kapcsolatok megőrzésében.
- Bizonyos esetekben érthetetlen módon Pató Pál Úrrá vedli magát, és nem teszi határidős kötelezettségeit.
- Indulatait gyakran nem tudja kordában tartani, bár ezen a területen fejlődő képes.
- Átlagos értelmi képességű, vannak bizonyos területek, mint például a reál tudományok, ahol hiányosságai szégyenletesek ( örül, ha még papíron tud kivonni, osztani). Ugyanakkor az emberi viselkedés területén biztosan mozog ( pszichológia, család terápia stb).
- Tévedését,- ha nem is akkor, amikor a gőz éppen kicsapódik a fülén, és ha észleli, felfogja - beismeri.
- Tud bocsánatot kérni.
- Fontos számára a testkontaktus, érintéssel kifejezni érzéseit.
- Mocskos szájú.
- Folyton vibrál, így bizonyos emberek megszédülnek mellette és kerülik, bizonyos emberek felfrissülnek közelségében.
- Sokáig képtelen haragot tartani, még ha nem is ő volt a hunyó, akkor is próbálja feloldani a közvetlen feszültséget. ( Ez alól vannak kivételek, mert ők nagyon fájnak).
- Felelősségvállalást keményen megköveteli önmagától, és mindenki mástól is.
- Kedveli a meseszövést, történjen az csak magában, vagy többed magával.
Szeretem, ezt a lepukkadt, kissé zűr-zavaros, önmagát folyton megmagyarázó tündérbögyölőt.
2009. március 28., szombat
A vén csataló vallomása
Fáradt vagyok!!!
Fáraszt az anyaság, a folyamatos háttér zaj.
Fáraszt a háztartás, engem nem hoz lázba a kaja készítés, pláne a mosogatás.
Fáraszt, hogy 6 éve nem alszom át az éjszakát.
Fáraszt az országunk szégyene.
Fáraszt, hogy nem lehetek büszke magyar.
Fáraszt, hogy vámpír politikusokat tartok el.
Fáraszt, hogy nem azzal élek akivel kellene.
Fáraszt, hogy évek óta nincs pénzem.
Fáraszt, hogy ápolatlan vagyok.
Fáraszt, hogy nem öltözhetek úgy, ahogy szeretnék.
Fáraszt a szüntelen csöndtelenség.
Fáraszt a szellemi toprongyosságom.
Fáraszt, hogy nem tudok rendet tenni a kapcsolataimban.
Fárasztanak a napi konfliktusok gyerekeim apjával.
Fáraszt, hogy lesajnálva érzem magam több ember részéről is.
Fáradt vagyok!
Ha tehetném 5 érdekes könyvvel elutaznék a hegyek közé, mondjuk a Tátrába. Bevackolnám magam egy menedékház kényelmes, vaskályhás szobájába. Olvasnék, túráznék, jókat innék és ennék, megismerkednék, beszélgetnék.
Ehelyett bevackolom magam a kényelmes kis csigaházamba és ringatom magam.
Fáraszt az anyaság, a folyamatos háttér zaj.
Fáraszt a háztartás, engem nem hoz lázba a kaja készítés, pláne a mosogatás.
Fáraszt, hogy 6 éve nem alszom át az éjszakát.
Fáraszt az országunk szégyene.
Fáraszt, hogy nem lehetek büszke magyar.
Fáraszt, hogy vámpír politikusokat tartok el.
Fáraszt, hogy nem azzal élek akivel kellene.
Fáraszt, hogy évek óta nincs pénzem.
Fáraszt, hogy ápolatlan vagyok.
Fáraszt, hogy nem öltözhetek úgy, ahogy szeretnék.
Fáraszt a szüntelen csöndtelenség.
Fáraszt a szellemi toprongyosságom.
Fáraszt, hogy nem tudok rendet tenni a kapcsolataimban.
Fárasztanak a napi konfliktusok gyerekeim apjával.
Fáraszt, hogy lesajnálva érzem magam több ember részéről is.
Fáradt vagyok!
Ha tehetném 5 érdekes könyvvel elutaznék a hegyek közé, mondjuk a Tátrába. Bevackolnám magam egy menedékház kényelmes, vaskályhás szobájába. Olvasnék, túráznék, jókat innék és ennék, megismerkednék, beszélgetnék.
Ehelyett bevackolom magam a kényelmes kis csigaházamba és ringatom magam.
2009. március 19., csütörtök
Kommentár nélkül
A minap kaptunk egy tájékoztató jellegű levelet a lakáshitelt folyósító banktól, miszerint a 2007. februárjától fizetett törlesztésünk az alábbiak szerint alakult:
Fennálló tőketartozás: 55 237,54 CHF
- ebből lejárt tőketartozás: 22,08 CHF
Havi törlesztőrészlet: 457,20 CHF
Hitelünk, nem türelmi idős, hanem sávosan csökkenő.
Szerencsére olyan sokat futok, az örömhormonom megfelelő szinten állhat, mert ezen már csak mosolyogni tudtam.
Az nap este úgy futottam, mint róka elől menekülő nyúl.
Fennálló tőketartozás: 55 237,54 CHF
- ebből lejárt tőketartozás: 22,08 CHF
Havi törlesztőrészlet: 457,20 CHF
Hitelünk, nem türelmi idős, hanem sávosan csökkenő.
Szerencsére olyan sokat futok, az örömhormonom megfelelő szinten állhat, mert ezen már csak mosolyogni tudtam.
Az nap este úgy futottam, mint róka elől menekülő nyúl.
2009. március 12., csütörtök
Esti mese felnőtteknek
Este
- Olyan hideg volt, hogy a fenyők időnként összedörzsölték az ágaikat és fújtattak - mondta a gyerek. - És akkor jött a medve.
- Ne hazudj! - mondta a kislány.
- Nem hazudok. És volt a medve szájában egy tehén, és azzal csalogatott egy borjút.
- Mondom, hogy hazudsz - kacagta a kislány, s megrángatta a kisfiú haját. - Azért hazudsz, mert az ilyen medvét meglövik.
- Várj - mondta a fiú. - Én ott álltam a nagy bükk alatt, és észrevett a medve. Olyat bőgött, hogy a hó hullámozni kezdett, mint a szélben. És elengedte a tehenet.
- És a tehén elszaladt?
- Nem - folytatta a fiú. - A tehén már nem élt. És két lábra állva jött felém a medve.
- Hazug vagy - hajtogatta a kislány.
- Jól van - mondta a fiú, és megsimogatta a kislány haját. - És akkor kinyitottam a bicskámat, és akkor megszólalt a medve:"Tedd le azt a bicsakot, mert pofon ütlek!"
- És? - kérdezte ijedten a kislány.
- És én azt mondtam, hogy nem félek. Akkor a medve megállt, és kacagni kezdett: "Nem félsz tőlem?"
- Na, most már ne hazudj tovább!
- Jó - mondta a kisfiú. - Nem is láttam a medvét, hanem nagytata, és úgy megcsapta a medve, hogy belehalt, és az erdész megsebesítette, és aztán őt is megmocskolta a medve, és ő is belehalt. Ezt akarod hallani?
- Nem - mondta a kislány, és copfja végével simogatta a fiú homlokát. - Inkább azt mond el, amikor a róka alkudozott a tyúkokkal.
- Azt már nem tudom.
- Akkor meséld el a két lábon járó elefántot.
- Azt sem tudom.
- Akkor mit tudsz?
Sötétedett. A fenyők összedörzsölték ágaikat, és fújtattak. A kályhában szikrázott a tűz.
- Akkor mit tudsz? - kérdezte ismét a kislány.
- Hazudni - mondta a kisfiú, és megsimogatta a kislányt. - Milyen szép vagy, Kiskati. És én nagyon szeretlek - mondta.
Forrás: Vári Attila: Lassított lónézés
- Olyan hideg volt, hogy a fenyők időnként összedörzsölték az ágaikat és fújtattak - mondta a gyerek. - És akkor jött a medve.
- Ne hazudj! - mondta a kislány.
- Nem hazudok. És volt a medve szájában egy tehén, és azzal csalogatott egy borjút.
- Mondom, hogy hazudsz - kacagta a kislány, s megrángatta a kisfiú haját. - Azért hazudsz, mert az ilyen medvét meglövik.
- Várj - mondta a fiú. - Én ott álltam a nagy bükk alatt, és észrevett a medve. Olyat bőgött, hogy a hó hullámozni kezdett, mint a szélben. És elengedte a tehenet.
- És a tehén elszaladt?
- Nem - folytatta a fiú. - A tehén már nem élt. És két lábra állva jött felém a medve.
- Hazug vagy - hajtogatta a kislány.
- Jól van - mondta a fiú, és megsimogatta a kislány haját. - És akkor kinyitottam a bicskámat, és akkor megszólalt a medve:"Tedd le azt a bicsakot, mert pofon ütlek!"
- És? - kérdezte ijedten a kislány.
- És én azt mondtam, hogy nem félek. Akkor a medve megállt, és kacagni kezdett: "Nem félsz tőlem?"
- Na, most már ne hazudj tovább!
- Jó - mondta a kisfiú. - Nem is láttam a medvét, hanem nagytata, és úgy megcsapta a medve, hogy belehalt, és az erdész megsebesítette, és aztán őt is megmocskolta a medve, és ő is belehalt. Ezt akarod hallani?
- Nem - mondta a kislány, és copfja végével simogatta a fiú homlokát. - Inkább azt mond el, amikor a róka alkudozott a tyúkokkal.
- Azt már nem tudom.
- Akkor meséld el a két lábon járó elefántot.
- Azt sem tudom.
- Akkor mit tudsz?
Sötétedett. A fenyők összedörzsölték ágaikat, és fújtattak. A kályhában szikrázott a tűz.
- Akkor mit tudsz? - kérdezte ismét a kislány.
- Hazudni - mondta a kisfiú, és megsimogatta a kislányt. - Milyen szép vagy, Kiskati. És én nagyon szeretlek - mondta.
Forrás: Vári Attila: Lassított lónézés
2009. február 27., péntek
Vilmos & Flóra
- Anya ahol kérdőívezel, ott az a néni idomár???
- Tegnap róka vért ittunk az oviban és hamuban sült pogácsát ettünk. (a magyar virtus)
Szombaton óvodai buli volt, apatárs hozta zenész bandáját, olyan fergeteges táncos mulatságot varázsoltak percek alatt, hogy még én a falábú is boldogan roptam a körtáncokat.
Csöpke lányunk szintén élvezettel tapogatta a nagybőgőt, táncolt, apró lábaival dobolva, jobbra-balra dölöngélve.
Mindkét gyerek felszabadultan mulatott.
Vasárnap felmentünk a Mecsekre farkast, rókát fogni, belefért még egy kis Mandulás játszótér is. Apa harci szerszámot faragott, ha esetleg egy vadállat szembejönne Vilmos meg tudjon védeni bennünket. Ősember fogással markolta a készenlétbe helyezett "falándzsát", és figyelt. Szerencsésen megúsztuk a támadást. Zsákmányoltunk 3 csigaházat, 1/2 kg fakérget, fogasnak való fadarabot. A legnemesebb kincs az a csigaház, amelynek hiányos teteje révén látszanak a belső csigavonalak.
Vilmos több ízben hangsúlyozta anya, apa olyan jót kirándultunk, ez a nap annyira jó volt és stb, stb. Ettől én is igen jól éreztem és még mindig érzem magam.
2009. február 26., csütörtök
Az élet igen is szép
Úgy tűnik én is megértem a waldorf pedagógia háziasítására.
Vágyom a harmóniára, kívül és belül. Bevallom eddig, különösen az utóbbi néhány évben káosz az életem, próbálkoztam, de nem ment a REND CSINÁLÁS. Most van az ideje, érzem a segítségemre érkező erők is összeadódnak. A sok apró energiacsiga együtt erősebb és erősebb.
Futok a türelemért, és most már a harmóniáért is.
Takarítási rendet állítottam össze, csak 3 dolgot végezhetek el, max napi 2 órában.
Csatlakoztam az iskolaépítő szülőkhöz.
Sokkal türelmesebb vagyok itthon.
Elkészítem a heti ritmus családitáblázatomat is.
Alakulnak a dolgok, az erők jó írányban kummulálódnak.
Vágyom a harmóniára, kívül és belül. Bevallom eddig, különösen az utóbbi néhány évben káosz az életem, próbálkoztam, de nem ment a REND CSINÁLÁS. Most van az ideje, érzem a segítségemre érkező erők is összeadódnak. A sok apró energiacsiga együtt erősebb és erősebb.
Futok a türelemért, és most már a harmóniáért is.
Takarítási rendet állítottam össze, csak 3 dolgot végezhetek el, max napi 2 órában.
Csatlakoztam az iskolaépítő szülőkhöz.
Sokkal türelmesebb vagyok itthon.
Elkészítem a heti ritmus családitáblázatomat is.
Alakulnak a dolgok, az erők jó írányban kummulálódnak.
2009. február 25., szerda
Szeretem is meg nem is
Sajna, ami a szívemen a számon, pedig hány százszor koppant már a fejem. Igaz az is, hogy ily módon totál beijednek a rongy rázó "hamis kártyások", lehullik az arc máz. Tudni kell rólam, megbántási szándék kisebb kivételektől eltekintve nem vezérel. Jön az érzés és kontroll nélkül távozik, itt nem anyázásra kell gondolni, inkább éles érzés képekre, amik kikívánkoznak. Legutóbb is így jártam egy kedves macska ismerősömmel is, ez van, ez vagyok szőröstül-bőröstül. Szeretem magamban ezt a társadalomtól némileg elidegesítő arcomat, amellett gyakran szégyenlem, mint anya a kamasz gyereke botrányait, persze a bajsza alatt mosolyogva. No valahogy így vagyok a szentimentális, túl erős megnyilatkozásaimmal, ez van most mi a nyavalyát csináljak?!
2009. február 23., hétfő
Ez is az is
Almamánia az óvodában
Az oviban még javában zajlik a cipész mesterség kitanulása, kisfiam nagy örömére. Íme néhány kép
Vilmos a Cipész
Hétvégi eszmecsere:
- Anya, tudod mi leszek, ha felnövők?
Erről még sohasem beszélgettünk, az anyatársakkal csevegve tudom a fiúk 80%-a tűzoltó szeretne lenni az oviban.
- No, mi szeretnél lenni?
- CIPÉSZ!
Amúgy múlt hét a fizikai állóképesség jegyében zajlott.
Minden másnap futás, itt fejlődés mutatkozik. Hazaérve már nincs hányingerem, a fejem sem vörös katlan, egyre többet bírok séta nélkül. Szóval nem állok meg!!!
Szellemi tartalma maradt a türelem csiholása.
Vezetek a forgalomban, ez idáig senkit nem ütöttünk el, már mint én és az oktatóm, halálos félelem elmúlt, maradt némi "betojás".
Kérdőíveztem jó sokat, így tévedtem be Zimonyiékhoz is, nagyon helyesek! Vasárnap Mórágyon interjúztam a bátaapáti atom hulladék tárolóval kapcsolatban, 10-1/2 18-ig. A végére jócskán elputtyadtam.
Kedden és szombaton waldorfos összeröffenésen vettem részt. A szombati sokkolóan tanulságos volt.
Héjja Zsuzsa: Az érzékek ápolásának fontossága az élet első 7 évében.
Iskolaérettség-küszöb az óvoda és az iskola között.
Az előadás után belevetettem magam a waldorf pedagógiába, és elkezdtem megtervezni miképpen lehet itthon is megvalósítani belőle.
Első lépés TV teljes kiiktatása, nézni gyermek mentes időben lehet, ezt Apa is elfogadta!! Számítógép használat minimumra korlátozása!!
Napi 2-3 óra séta (hétvégén). Minél több idő kint a természetben!! Nagyon sok mese olvasás. A megfelelő étel kérdése aggályos, mert bizony nem kevés pénzbe kerül az egészséges bio kaja, de majd ügyeskedünk.
2009. február 20., péntek
Az egyetlen saját étektalálmány
Rakott krumpli a la csigaház
Hozzávalók:
Pontos mennyiséget azért nem írok, mert ezt úgyis fel tudod mérni.
1-1,5 kg krumpli
3-6 tojás
1 nagy tejföl
3-6 pár szigorúan Pick Virsli, mert eddigi tapasztalataim szerint ez a legfinomabb sült virsli, amit ez idáig próbáltam.
10-20 dkg brinza ( juhtúró)
só
őrölt bors
egy marék füstölt szalonna kocka
A tejföllel elkeverjük a brinzát.
Krumplit, tojást megfőzőm, karikára darabolom őket. A sütőt begyújtom, a tepsit megolajozom. Az első réteg krumplira dobálok tojásokat, löttyintek rá egy adag tejfölös masszát is, majd potyogtatok rá a szalonnából. Ezt a rituálét ismétlem mindaddig míg meg nem telik a tepsi. A tetejére tejfölös massza kerül a maradék szalonnával, s zsupsz a sütőbe.
Én utálom a göbecses főzőkolbászt, ezért virslivel készítem az étket, mégpedig olajon megsütöm a bevagdosott virsliket ropogós állagúra. Tálaláskor a rakott krumpli mellé a tányérra teszem.
Aki sztrapacska rajongó, annak ez az étek is bizsergetni az fogja ízlelőbimbóit.
Jó étvágyat!!
Hozzávalók:
Pontos mennyiséget azért nem írok, mert ezt úgyis fel tudod mérni.
1-1,5 kg krumpli
3-6 tojás
1 nagy tejföl
3-6 pár szigorúan Pick Virsli, mert eddigi tapasztalataim szerint ez a legfinomabb sült virsli, amit ez idáig próbáltam.
10-20 dkg brinza ( juhtúró)
só
őrölt bors
egy marék füstölt szalonna kocka
A tejföllel elkeverjük a brinzát.
Krumplit, tojást megfőzőm, karikára darabolom őket. A sütőt begyújtom, a tepsit megolajozom. Az első réteg krumplira dobálok tojásokat, löttyintek rá egy adag tejfölös masszát is, majd potyogtatok rá a szalonnából. Ezt a rituálét ismétlem mindaddig míg meg nem telik a tepsi. A tetejére tejfölös massza kerül a maradék szalonnával, s zsupsz a sütőbe.
Én utálom a göbecses főzőkolbászt, ezért virslivel készítem az étket, mégpedig olajon megsütöm a bevagdosott virsliket ropogós állagúra. Tálaláskor a rakott krumpli mellé a tányérra teszem.
Aki sztrapacska rajongó, annak ez az étek is bizsergetni az fogja ízlelőbimbóit.
Jó étvágyat!!
2009. február 19., csütörtök
Általános helyzet jelentés
Volt ugye hétvégén a betelt a pohár szindróma, de ezt majd az illetékessel valamely más fórumon tisztázzuk.
Vilmosom torkon szúrásának szerencsére nem lett "szeptikus" következménye. Bár én felfedezni véltem bizonyos lecsüngő fehér gennyes pacákat, amivel azonnal orvoshoz rohantunk. A pacák nagy jelentőséggel bírnak a gyógyulási folyamatban.
Flórka - Lórka (ez a legújabb megszólítás) beteg, kezdte egy kis kötőhártyával, majd takonykórral, jelenleg ugatós köhögés és antibiotikum áll fenn. Kedélye meglehetősen vidám, sebessége rohamosan növekszik, lassan porfelhőnek látjuk.
Vilmóca iskolaérettnek tűnik, de ezt jövő hét kedden erősítik meg az óvónénik, vagy nem. Két fogát elvesztette, önállóan süt, főz, mosogat, húgit pesztrál. Unatkozik, és unatkozik. Rajzain az emberek, növények alá talajt fest, rajzol, vagy ragaszt, azt még nem ellenőriztem, hogy átéri-e a saját kobakját, szerintem igen. Eszméletlen következtetéseket von le nap, mint nap!
Nagyon-nagyon büszke vagyok Rá! Így tehát remélem szeptemberben kezdjük az első osztályt a pécsi waldorf suliban.
Flórka esténként 5-10 mesekönyvet olvastat el velem, és apró ujjával magyarázza, hogy melyik oldalon mire kíváncsi. Álmomban sokszor énekelem újra és újra a dalocskákat.
Ha kér valamit odaáll eléd és felmutat a tárgyra, majd amíg meg nem szerzi végtelen sokszor elismétli Mammmamma, mammmamma.
Az oviban az iskolába induló gyerekekkel a cipész mesterség csínját ismertetik az óvónénik, végül mindenki elkészíti a saját saruját.
Az iskolába induló gyerekeknek ez a mestermunkája.
A kutya is kezdi az "első osztályt", február 28-n indul a kutyasuli alapképzés. Kíváncsi vagyok mennyire bírja majd a fegyelmezést , ez az utolsó esélye, hogy családunkban maradhasson.
Ezt Banyuci, Neked köszönheti, remélem meghálálja majd.
Vilmosom torkon szúrásának szerencsére nem lett "szeptikus" következménye. Bár én felfedezni véltem bizonyos lecsüngő fehér gennyes pacákat, amivel azonnal orvoshoz rohantunk. A pacák nagy jelentőséggel bírnak a gyógyulási folyamatban.
Flórka - Lórka (ez a legújabb megszólítás) beteg, kezdte egy kis kötőhártyával, majd takonykórral, jelenleg ugatós köhögés és antibiotikum áll fenn. Kedélye meglehetősen vidám, sebessége rohamosan növekszik, lassan porfelhőnek látjuk.
Vilmóca iskolaérettnek tűnik, de ezt jövő hét kedden erősítik meg az óvónénik, vagy nem. Két fogát elvesztette, önállóan süt, főz, mosogat, húgit pesztrál. Unatkozik, és unatkozik. Rajzain az emberek, növények alá talajt fest, rajzol, vagy ragaszt, azt még nem ellenőriztem, hogy átéri-e a saját kobakját, szerintem igen. Eszméletlen következtetéseket von le nap, mint nap!
Nagyon-nagyon büszke vagyok Rá! Így tehát remélem szeptemberben kezdjük az első osztályt a pécsi waldorf suliban.
Flórka esténként 5-10 mesekönyvet olvastat el velem, és apró ujjával magyarázza, hogy melyik oldalon mire kíváncsi. Álmomban sokszor énekelem újra és újra a dalocskákat.
Ha kér valamit odaáll eléd és felmutat a tárgyra, majd amíg meg nem szerzi végtelen sokszor elismétli Mammmamma, mammmamma.
Az oviban az iskolába induló gyerekekkel a cipész mesterség csínját ismertetik az óvónénik, végül mindenki elkészíti a saját saruját.
Az iskolába induló gyerekeknek ez a mestermunkája.
A kutya is kezdi az "első osztályt", február 28-n indul a kutyasuli alapképzés. Kíváncsi vagyok mennyire bírja majd a fegyelmezést , ez az utolsó esélye, hogy családunkban maradhasson.
Ezt Banyuci, Neked köszönheti, remélem meghálálja majd.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
