2009. január 13., kedd

Csigaház

19 éves korom körül ragadt rám ez a becenév, nagyon, szerettem és szeretem ma is. Akkoriban egy mezei csigaház lógott a nyakamban bőrszíjon. Az ismerősi körben mindenki így hívott, később ez bővült a biga-csiga, csiguci becenévvel, főként az akkori fiúm hívott így. (szia Icsó)

A csiga háza szimbolizálja az otthon melegét, a biztonságot, a mobilitást. Mostanság döbbentem rá, a csigaház egy spirál, gyakorlatilag a világmindenség kicsiben.
A fiam Waldorf oviba jár, így mi is részt vettünk a spiráljáráson, megható volt. Az óvó néni minden szülőnek ajándékozott egy rá vonatkozó idézetet. Nem tudom, ez kissé furi volt. Haza felé próbáltuk felidézni őket, de nem igazán sikerült egyikünknek sem jövőre, jobban összpontosítok.

A lényeg a CSIGAHÁZ VARÁZS igazi felnőtt mese, ami beburkol és melegen tart. Rosszabb napokon újra "belefészkelhetem" magam és az egyik lában kidugásával még akár ringatózhatok is. Szóval fincsi, még ha csak gondolatban is.


Hétköznapokon már nincs jelen a csigaház nevem. Ragaszkodom a csigához, ezért a babuscsiga freemail cím, no meg azért, mert az imádott nagyapám hívott babusnak.

Hát igy vagyok én a csigaházakkal, a gyerekem is tudja már, csigaházat nem taposunk össze.