Almamánia az óvodában
Az oviban még javában zajlik a cipész mesterség kitanulása, kisfiam nagy örömére. Íme néhány kép
Vilmos a Cipész
Hétvégi eszmecsere:
- Anya, tudod mi leszek, ha felnövők?
Erről még sohasem beszélgettünk, az anyatársakkal csevegve tudom a fiúk 80%-a tűzoltó szeretne lenni az oviban.
- No, mi szeretnél lenni?
- CIPÉSZ!
Amúgy múlt hét a fizikai állóképesség jegyében zajlott.
Minden másnap futás, itt fejlődés mutatkozik. Hazaérve már nincs hányingerem, a fejem sem vörös katlan, egyre többet bírok séta nélkül. Szóval nem állok meg!!!
Szellemi tartalma maradt a türelem csiholása.
Vezetek a forgalomban, ez idáig senkit nem ütöttünk el, már mint én és az oktatóm, halálos félelem elmúlt, maradt némi "betojás".
Kérdőíveztem jó sokat, így tévedtem be Zimonyiékhoz is, nagyon helyesek! Vasárnap Mórágyon interjúztam a bátaapáti atom hulladék tárolóval kapcsolatban, 10-1/2 18-ig. A végére jócskán elputtyadtam.
Kedden és szombaton waldorfos összeröffenésen vettem részt. A szombati sokkolóan tanulságos volt.
Héjja Zsuzsa: Az érzékek ápolásának fontossága az élet első 7 évében.
Iskolaérettség-küszöb az óvoda és az iskola között.
Az előadás után belevetettem magam a waldorf pedagógiába, és elkezdtem megtervezni miképpen lehet itthon is megvalósítani belőle.
Első lépés TV teljes kiiktatása, nézni gyermek mentes időben lehet, ezt Apa is elfogadta!! Számítógép használat minimumra korlátozása!!
Napi 2-3 óra séta (hétvégén). Minél több idő kint a természetben!! Nagyon sok mese olvasás. A megfelelő étel kérdése aggályos, mert bizony nem kevés pénzbe kerül az egészséges bio kaja, de majd ügyeskedünk.
