2009. január 14., szerda

Csigaház - Háztető - Sáska

Tegnap kifejtettem, mit jelent a csigaház, de nem szóltam a háztető feelingről (ezt így írják?), szerelmes vagyok a cseréptetős háztetőkbe. Pécsen gyönyörű, ahogy egymás fölött nyújtózkodnak az ég felé. Különösen szépek esőben, mindegyik egyedi, nincs két egyforma. Nem tudom miért, de a csigaház is és a háztető is a békét, meleget, biztonságot szimbolizálja számomra. Volt egy kedves barátom (DRÁGA LEVENTE), aki fényképezte a tetőket és megajándékozott velük, ha egyszer lesz olyan "gépparkunk", akkor felteszem ide őket.

A sáska feeling.
Középiskolás koromban minden nyáron 10 napig Bólyban dolgoztunk, mit mondjak szörnyű volt. Érettségi után még több évig voltak zavaros, félelemmel teli álmaim a giga kukoricamezőkkel kapcsolatban. No, de ne vágtázzunk ilyen tempóban az emlékek mezején.
A sáska, olyan állat, amelyik megbújik a kukorica közepében (címernél), és sunyi módon vár az ártatlan címerező kislányokra, vagy kisfiukra, akik kamaszbátorsággal belenyúlnak és próbálják kitépni a virágot. Ekkor a sáska ronda vigyorral a képén halálra rémiszti őket.
Tudjátok milyen közelről, igazán szemtől szembe egy ilyen dög, éppen, mint egy halálfej. Nem elég, hogy megtaláltam ezeket a ragadozókat, és az összes címer hátrahagyásával rohantam némán sikítva vagy 2 km-t (persze ekkor meg attól rettegtem, hogy hiába szólongatom a többieket senki nem válaszol, hisz jócskán hátramaradtak), esténként előkerültek a rettegett sáskasztorik. Pl: - és mesélte a ( már nem emlékszem ki), hogy a házuk közelében halk sírásra figyeltek föl, kimentek megnézni és mit láttak egy sáska rágicsálta egy kicsi gyerek egér farkát. Jó, mi, több sem kellett a még épp gyermeki lelkemnek.
Az évek során a sáska szimbólum hatalmasra nőtte ki magát. Ő halál, a pusztítás, a gonosz, a romlottság, az alattomosság, a hiteltelenség, egy szóval minden ami számomra ROSSZ.

Azért befejezésképpen el kell mondanom, hogy ez az undor mára már csendesült, igy lassan 40 évesen már belátom, hogy csak egy állat, ami elpusztít és amit elpusztítanak, csak egy része az egésznek. Halkan megsúgom, hogy ha mégis felbukkan pl: járdán, vagy fűben, fában stb, erősen megdobban a szívem.