Vilmos & Flóra

- Anya ahol kérdőívezel, ott az a néni idomár???


- Tegnap róka vért ittunk az oviban és hamuban sült pogácsát ettünk. (a magyar virtus)















Szombaton óvodai buli volt, apatárs hozta zenész bandáját, olyan fergeteges táncos mulatságot varázsoltak percek alatt, hogy még én a falábú is boldogan roptam a körtáncokat.
Csöpke lányunk szintén élvezettel tapogatta a nagybőgőt, táncolt, apró lábaival dobolva, jobbra-balra dölöngélve.
Mindkét gyerek felszabadultan mulatott.

Vasárnap felmentünk a Mecsekre farkast, rókát fogni, belefért még egy kis Mandulás játszótér is. Apa harci szerszámot faragott, ha esetleg egy vadállat szembejönne Vilmos meg tudjon védeni bennünket. Ősember fogással markolta a készenlétbe helyezett "falándzsát", és figyelt. Szerencsésen megúsztuk a támadást. Zsákmányoltunk 3 csigaházat, 1/2 kg fakérget, fogasnak való fadarabot. A legnemesebb kincs az a csigaház, amelynek hiányos teteje révén látszanak a belső csigavonalak.

Vilmos több ízben hangsúlyozta anya, apa olyan jót kirándultunk, ez a nap annyira jó volt és stb, stb. Ettől én is igen jól éreztem és még mindig érzem magam.

Az élet igen is szép

Úgy tűnik én is megértem a waldorf pedagógia háziasítására.
Vágyom a harmóniára, kívül és belül. Bevallom eddig, különösen az utóbbi néhány évben káosz az életem, próbálkoztam, de nem ment a REND CSINÁLÁS. Most van az ideje, érzem a segítségemre érkező erők is összeadódnak. A sok apró energiacsiga együtt erősebb és erősebb.
Futok a türelemért, és most már a harmóniáért is.
Takarítási rendet állítottam össze, csak 3 dolgot végezhetek el, max napi 2 órában.
Csatlakoztam az iskolaépítő szülőkhöz.
Sokkal türelmesebb vagyok itthon.
Elkészítem a heti ritmus családitáblázatomat is.
Alakulnak a dolgok, az erők jó írányban kummulálódnak.

Óvodaharmónia

Egyik Apatársunk 400 fényképet készített a "kisdedekről", íme néhány

Szeretem is meg nem is

Sajna, ami a szívemen a számon, pedig hány százszor koppant már a fejem. Igaz az is, hogy ily módon totál beijednek a rongy rázó "hamis kártyások", lehullik az arc máz. Tudni kell rólam, megbántási szándék kisebb kivételektől eltekintve nem vezérel. Jön az érzés és kontroll nélkül távozik, itt nem anyázásra kell gondolni, inkább éles érzés képekre, amik kikívánkoznak. Legutóbb is így jártam egy kedves macska ismerősömmel is, ez van, ez vagyok szőröstül-bőröstül. Szeretem magamban ezt a társadalomtól némileg elidegesítő arcomat, amellett gyakran szégyenlem, mint anya a kamasz gyereke botrányait, persze a bajsza alatt mosolyogva. No valahogy így vagyok a szentimentális, túl erős megnyilatkozásaimmal, ez van most mi a nyavalyát csináljak?!

Ez is az is

Almamánia az óvodában














Az oviban még javában zajlik a cipész mesterség kitanulása, kisfiam nagy örömére. Íme néhány kép





























Vilmos a Cipész

Hétvégi eszmecsere:
- Anya, tudod mi leszek, ha felnövők?
Erről még sohasem beszélgettünk, az anyatársakkal csevegve tudom a fiúk 80%-a tűzoltó szeretne lenni az oviban.
- No, mi szeretnél lenni?
- CIPÉSZ!

Amúgy múlt hét a fizikai állóképesség jegyében zajlott.

Minden másnap futás, itt fejlődés mutatkozik. Hazaérve már nincs hányingerem, a fejem sem vörös katlan, egyre többet bírok séta nélkül. Szóval nem állok meg!!!
Szellemi tartalma maradt a türelem csiholása.

Vezetek a forgalomban, ez idáig senkit nem ütöttünk el, már mint én és az oktatóm, halálos félelem elmúlt, maradt némi "betojás".

Kérdőíveztem jó sokat, így tévedtem be Zimonyiékhoz is, nagyon helyesek! Vasárnap Mórágyon interjúztam a bátaapáti atom hulladék tárolóval kapcsolatban, 10-1/2 18-ig. A végére jócskán elputtyadtam.

Kedden és szombaton waldorfos összeröffenésen vettem részt. A szombati sokkolóan tanulságos volt.

Héjja Zsuzsa: Az érzékek ápolásának fontossága az élet első 7 évében.
Iskolaérettség-küszöb az óvoda és az iskola között.

Az előadás után belevetettem magam a waldorf pedagógiába, és elkezdtem megtervezni miképpen lehet itthon is megvalósítani belőle.

Első lépés TV teljes kiiktatása, nézni gyermek mentes időben lehet, ezt Apa is elfogadta!! Számítógép használat minimumra korlátozása!!
Napi 2-3 óra séta (hétvégén). Minél több idő kint a természetben!! Nagyon sok mese olvasás. A megfelelő étel kérdése aggályos, mert bizony nem kevés pénzbe kerül az egészséges bio kaja, de majd ügyeskedünk.

Az egyetlen saját étektalálmány

Rakott krumpli a la csigaház

Hozzávalók:
Pontos mennyiséget azért nem írok, mert ezt úgyis fel tudod mérni.

1-1,5 kg krumpli
3-6 tojás
1 nagy tejföl
3-6 pár szigorúan Pick Virsli, mert eddigi tapasztalataim szerint ez a legfinomabb sült virsli, amit ez idáig próbáltam.
10-20 dkg brinza ( juhtúró)
só
őrölt bors
egy marék füstölt szalonna kocka

A tejföllel elkeverjük a brinzát.
Krumplit, tojást megfőzőm, karikára darabolom őket. A sütőt begyújtom, a tepsit megolajozom. Az első réteg krumplira dobálok tojásokat, löttyintek rá egy adag tejfölös masszát is, majd potyogtatok rá a szalonnából. Ezt a rituálét ismétlem mindaddig míg meg nem telik a tepsi. A tetejére tejfölös massza kerül a maradék szalonnával, s zsupsz a sütőbe.

Én utálom a göbecses főzőkolbászt, ezért virslivel készítem az étket, mégpedig olajon megsütöm a bevagdosott virsliket ropogós állagúra. Tálaláskor a rakott krumpli mellé a tányérra teszem.

Aki sztrapacska rajongó, annak ez az étek is bizsergetni az fogja ízlelőbimbóit.

Jó étvágyat!!

Általános helyzet jelentés

Volt ugye hétvégén a betelt a pohár szindróma, de ezt majd az illetékessel valamely más fórumon tisztázzuk.

Vilmosom torkon szúrásának szerencsére nem lett "szeptikus" következménye. Bár én felfedezni véltem bizonyos lecsüngő fehér gennyes pacákat, amivel azonnal orvoshoz rohantunk. A pacák nagy jelentőséggel bírnak a gyógyulási folyamatban.

Flórka - Lórka (ez a legújabb megszólítás) beteg, kezdte egy kis kötőhártyával, majd takonykórral, jelenleg ugatós köhögés és antibiotikum áll fenn. Kedélye meglehetősen vidám, sebessége rohamosan növekszik, lassan porfelhőnek látjuk.

Vilmóca iskolaérettnek tűnik, de ezt jövő hét kedden erősítik meg az óvónénik, vagy nem. Két fogát elvesztette, önállóan süt, főz, mosogat, húgit pesztrál. Unatkozik, és unatkozik. Rajzain az emberek, növények alá talajt fest, rajzol, vagy ragaszt, azt még nem ellenőriztem, hogy átéri-e a saját kobakját, szerintem igen. Eszméletlen következtetéseket von le nap, mint nap!
Nagyon-nagyon büszke vagyok Rá! Így tehát remélem szeptemberben kezdjük az első osztályt a pécsi waldorf suliban.

Flórka esténként 5-10 mesekönyvet olvastat el velem, és apró ujjával magyarázza, hogy melyik oldalon mire kíváncsi. Álmomban sokszor énekelem újra és újra a dalocskákat.
Ha kér valamit odaáll eléd és felmutat a tárgyra, majd amíg meg nem szerzi végtelen sokszor elismétli Mammmamma, mammmamma.

Az oviban az iskolába induló gyerekekkel a cipész mesterség csínját ismertetik az óvónénik, végül mindenki elkészíti a saját saruját.
Az iskolába induló gyerekeknek ez a mestermunkája.

A kutya is kezdi az "első osztályt", február 28-n indul a kutyasuli alapképzés. Kíváncsi vagyok mennyire bírja majd a fegyelmezést , ez az utolsó esélye, hogy családunkban maradhasson.
Ezt Banyuci, Neked köszönheti, remélem meghálálja majd.

A nagyon sz... nap

A mai nap borzalmas volt, borzalmas és kész. Ezért most fehérbort iszom és remélem kellemesen elandalít majd!
Bízom a holnapi napban, ennyire pocsék biztos nem lesz!

Vilmos csibészségének mai hozama:

1. A xilofon ütővel gyakorlatilag felhasította a szájpadlását, ömlött a vér.
2. Ordított a gyerek, ordítottam én is. A vér még mindig ömlött.
3. Teljes pánik uralkodott el rajtam, az adrenalin elöntötte az agyamat, levert a víz. Eddig csak egyszer éreztem ezt, amikor elveszett egy megaáruházban, akkor úgy éreztem elvesztem, megnyílik a lábam alatt a talaj, hogy nem tudok mozogni, persze 3 percen belül meglett.
4. Hideg vízzel öblögetett ,és újra hideg vízzel öblögetett
5. Telefon a körzetinek, aki továbbküldött a sebészetre, Telefon Apának. Apa hazajött a munkából.
6. Bementünk a sebészetre.
7. 3 órától 1/2 6-ig nem hívtak be bennünket, mert nem volt időpontunk??? Természetesen a sürgősségiről beszélek.
8. 5 óra körül bátorkodtam szólni, hogy mi is itt vagyunk szerencsétlen sürgősségiek. Nagyon megsértődtek, felháborodtak. Na akkor a gőz felszaladt az agyamig és felléptem, mint igazság bajnoka. A visszarendelt betegek már elvileg gyógyultak, az újak pedig ellátást szeretnének, esetleg lehetne fele-fele arányban behívni őket??
9. Végre bejutottunk, megvizsgálták, nem szaladt fel az orrüregbe a pálcika.
10. Hurrá! Újra itthon.

Családi szerep

Nem értem magam! Én vagyok az első szülött, van egy húgom és egy öcsém. A hétköznapokon stabil a világ látásom, tudom a dolgok helyét, idejét. Tisztában vagyok gyengeségeim és erősségeim mikéntjével. A párkapcsolaton belüli konfliktusok is a kerek egész részei.

Még is az eredeti családdal folytatott kommunikációban egy csípős megjegyzés, egy odaszúrt alattomos kis beszólás, egy bántó hangsúly, egy nálam rosszallást, másnál elfogadást kiváltó cselekvés teljesen padlóra vág. Én a 38 éves elsőszülött magyarázkodni, hebegni kezdek, vagy akár arrogánsan védekezek és a vége sohasem a megkönnyebbült lezárás.


Úgy tűnik ez így volt, így van és így is marad, igaz én választottam őket, csak tudnám mi a teendőm?? Elfogadni a családon belüli szereposztást, vagy addig küzdeni, míg változás nem generálódik?? Túl vagyok már egy két ezzel kapcsolatos pszichoterápián. Már több utat is kipróbáltam, közelítettem minden irányból, vegyen már fel az a francos pereputty szekér, de nem kellek. Legalábbis szőröstül - bőröstül nem.

A família állítja, ezek az én szajkózott végtelenre állított rögeszméim, de én ezt nem így gondolom. Hazudni sem önmagamnak önmagamért sem másoknak másokért nem fogok, egyszerűen az alakoskodásra nincs időm. A konfliktusok elkendőzése és évekig a fiókokba gyömöszölése olyan titok, ami csak még mélyebbre vájja az eredeti sebet. Sokáig azonnal rendezni akartam, majd megtanultam várni, gyakran oldódtak csak az idő segítségével. Vannak azonban olyanok is amik évek óta rendezni valót hagynak maguk után, ide tartozik az eredeti család is.

Sokat gondolok a Hellinger terápiára, izgalmasnak tűnik, talán egyszer nekiugrok.

Néhány pillanat

Flóra 1 éves, nyomja magába az oroszkrém tortáját, Nene ölében ülve













Zseblámpa szemű, boglyos, lompos, loncsos és bozontos kölyökmackó





















Kicsi vagyok én... Vilmos a bátor 2 éves

















Itt mindenki hülye???
















Legény a gáton! Erzsi mama és a Tisza part




















Flórka tankol

Vigyázz! Kész, Tűz, Rajt! Futás!!

Mindennap futok, futok a zsírom ellen, az örömhormon bankom feltöltéséért.

Nehéz, érzem valami többet kell a motivációmba beletennem, ezért kitaláltam, hogy kezdetben magamért, különféle vágyaim beteljesüléséért futok, gyakorlatilag fizikailag imádkozom. Aztán talán ezzel párhuzamosan nemesebb célokért fogok futni!!!

Ma a türelmemért fogok futni, sokkal többet kérek magamnak belőle, mint ami a tarsolyomban jelenleg van, és lehet, hogy holnap is ezért húzok edző cipőt, egészen addig teszem ezt, amíg nem érzem, hogy jé, már ez sem húz fel, amaz meg már fel sem tűnik!!!


Hát persze, hogy éppen ma nem jött össze a futás!

Reggel pótolóm.

Azt nem tudom, hogyan álcázom majd magam. Fényes nappal egy bálna lajhár mozgással, lihegve üget a mi utcánkban, ahol mindenki figyeli a szomszédját (én nem, erre tényleg nincs időm), hát nem tudom. Lehet, hogy most jól jött volna a leárazott csoffadt mikulás ruha a TESCO-ból, inkognitóban szereztem volna vidám pillanatokat kedves szomszédaimnak.

Vilmos Timót és Flóra Sára

Gondoltam egy nagyot és igy bemutatom utódporontyaimat.
Flórka még nagyon csöpke.